A foglalkoztatottak száma februárban is magas szinten maradt a friss KSH adatok szerint, csak kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől, azaz az energiaválság ellenére sem következett be gyökeres fordulat. A havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a téli hónapokban is magas szinten maradt, kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől. Az energiaválság ellenére tehát nem következett be gyökeres fordulat a foglalkoztatási helyzetben – élrtékeli a friss KSH adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint a kisebb megbízhatóságú havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye, hiszen az év első hónapjait általában alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemzi.
amelyen belül több mint 10 ezer fős bővülést mutat a hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma és a Magyarországon élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is.
Utóbbi csoportba tartozók száma ugyan az elmúlt hónapokban fokozatosan 100 ezer fölé emelkedett, azonban még így is elmarad a koronavírus-járványt megelőző 115 ezer fő körüli szinttől. Kedvező továbbá, hogy 70 ezer fő alá csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, vagyis a foglalkoztatási szint fennmaradása nem a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredménye.
A munkanélküliek száma a 2022. december–2023. februári időszakban 199 ezer fő közelébe emelkedett, ami éves alapon 15,5 ezer fős növekedést jelent, így pedig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliség emelkedésének szintje azonban továbbra sem jelentős, hiszen számottevő mértékben az aktivitás fokozódása hajtja, amelyben a bérek és a megélhetési költségek növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy az ukrajnai menekültek is megjelentek a statisztikában.
A 2023-as év vonatkozásában a Makronóm Intézet elemzője nem számít jelentős átalakulásra a munkaerőpiacon, éves átlagban a foglalkoztatás csak minimálisan csökkenhet a gazdaság lassulása nyomán, és így a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedhet. A foglalkoztatás magas szintjének fenntartását az energiaválság idején is segíti az enyhülő, de továbbra is fennálló munkaerőhiány és a magas beruházási aktivitás nyomán létrejövő új álláshelyek is.
Forrás: KSH 2023.03.24.
(Címlapkép:123rf.com)
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Jelentősen nőttek márciusban a fizetések Magyarországon, a nettó átlagkereset így megközelítette a félmillió forintot.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
Technikai megtorpanás után áprilistól ismét berobban az üzletek forgalma.
A húsvéti időzítés nagyon rosszul jött a gazdaságnak.
Csak a baloldali sajtó szerint drámai hír, hogy a népesség csökkenése csökkenő születésszámmal jár.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
